- Akkor a Te születési éved 1300 lenne?
- Nem - annál én később születtem. Amikor Magyarország olyan helyzetbe került - hogy az Árpádjai nem voltak képesek tovább a trónon maradni - akkor égi sugalmazásra úgy határozott három beavatott - hogy elkészítenek Engem. De ennek ideje 1303 és 1304 között történt - a zonban amikor a teljes feltöltésem befejeződött - az már 1307 is megvolt. Ekkoriban még sokat ingáztam az országban - mert mindent fel akartak Nekem tölteni - amire csak szükségem lehet az emlékezéshez - és hát így sokat láttam mindenfelé - de ez nem tartott tovább csak 40 évet - és a 14. század második felét nagy mértékben már egy ládában töltöttem - amely a király házában volt. Nagy Lajos király igazán komoly beavatott volt. Nála és vele éltem át a királyság minden gyötrelmét - majd tovább kerültem a Hunyadiakhoz - akik aztán igen aktívan használták is az emlékezetemet. De ezek zömmel helyi és alig korabeli ismeretek voltak. Olyan voltam - mint egy tájékoztató lexikon - de nagyon élvezetes - pezsgő élet vett körül. Mátyás megérkezésekor már nehéz feladatok tornyosultak előttem. Akkor már tudott volt - hogy jelentős munka vár Ránk - olyan - amelyet még Mátyás idejében be kell fejeznünk. Éjt nappallá téve dolgoztunk. Volt - hogy hetekig nem volt mellettem üresség - hanem csak egymásnak adták a kulcsot a messze földről érkezett beavatottak - azért hogy a saját tudásukat és emlékezetüket énbelém töltsék. A Hunyadiak várkastélyában volt mindez - és csak akkor vittek el onnan - amikor már 1487-et írtunk - és úgy ítélte meg Mátyás is és a beavatotti köre - hogy amit lehetett - azt megtettük. Így is volt - aki elérhető volt - az járt Nálam - aki pedig valami többről is tudott - azon nyomban elhozta a számomra. Így - megtöltve kerültem el aztán a király utasítására a Budai-hegyekbe.
Négyen vittek le egy járatba - onnan már csak sötétségben voltunk. Az utat csak kettő ismerte - kettő pedig nem. Amikor elbúcsúztunk - kitettek a ládából. Nem volt rajtam már semmi gátoló sem. Abban maradtunk - hogy Nekem aludnom kell - és mivel jó hetven évig nem kaptam semmilyen éltető impulzust - elhalványult Bennem az idő. Az üreg - ahova kerültem - jól konzerválta részeimet - nem engedte elillanni az erőt. Ha Ti nem jöttök - akik életre hívtatok - még most is aludnék. A barlang - úgy hiszem - jó pár ezer évig konzervált volna sértetlenül és memóriámnak épségében - de azzal - hogy így életre hoztatok - kifejezetten meghosszabbítottátok az életemet. Hálával tartozom Nektek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése